2013. március 21., csütörtök

Még egy próbanap... új kihívások

Sziasztok!

Megvolt a próbanapom az új helyen, jövő héten a papírjaimmal, meg szerződést aláírni, ilyenek. A kisfőnök elégedett volt, állítólag jó voltam. Vicces tapasztalat volt, mesélek is. A számításaim picit át kell kalibrálni, de egyelőre simán jól fogok járni ezzel a hellyel.

Rég nem dolgoztam hotelben, úgyhogy elszoktam a hangulattól... de jó volt. Négyre mentem be, elvileg készülődni, megcsinálni az előkészületeket, meg ilyenek...úgyhogy időre ott voltam, mellény, nyakkendő. Már hiányzott. Alapfelszerelés, barblade, öngyújtó... igazából nem tudtam, mire számítsak. Azt mondták, halálra fogjuk unni magunkat, mert senki sem lesz... de ahhoz képest, mivel ma nyílik az új bevásárlóközpont, mégis sokan voltak.

A kisfőnököm hatalmas arc itt is, jó buli vele dolgozni. Laza, nyugodt, segítőkész... nagyon jól és profin bánik a vendégekkel, és szakmailag is ügyes. A színvonal tekintetében nem teszi olyan magasra a lécet, mint én (remélem velem se tetteti lejjebb), de más területeken (például mérce nélküli töltés) simán jobb mint én... úgyhogy van mit tanulnom is tőle. Ami a probléma vele, hogy iszonyúan szétszórt és rendetlen... úgyhogy a feladatom nagy része az lesz, hogy őt összeszedjem egy kicsit, és valamiféle rendet varázsoljak abból a totális káoszból, ami az ottani bárpult mögött uralkodik.
A bárt illetően az alapanyag nem rossz - a pult berendezésén lenne mit csiszolni, hogy minden kézre essen, és folyamatosan rend legyen, de igazából csak néhány otthonos apróságra lenne szükség, és tartható is lenne. A takarítási feladatokat is komolyabban kéne venni egy kicsit, és akkor valószínűleg senki sem ragadna oda sehová. Amikor a főnök elindult megkeresni a kulcsát, amit elhagyott valahol, én el is kezdtem kitakarítani egy kicsit a pultot... találtam ott mindent, eldobott blokkoktól kezdve a széthagyott poharakon át mumufikálódott kardfogú tigrisig... azt hiszem volt valahol egy döglött velociraptor is. Igazából csak ránézésre gáz annyira, mint mondom, egyébként körülbelül 20 font befektetéssel rendbetehető az egész, és mindjárt nem lenne káosz, ha kicsit több a vendég.

A backbar (italkínálat) oké, minőségi alapanyagok, érdekes dolgok.. amit nagyon hiányolok, azok egyes klasszikus hozzávalók, amiket megszoktam (maraschino, Old Tom gin, megnyugtató mennyiségű bitter, keserűlikőrök, olasz-francia aperitifek, érdekesebb vermutok), más területeken (brandyk, whiskey, stb) viszont elég erős a bár. Juice és trópusi gyümölcs is annyi van, mint egy karib-tengeri szigeten, friss passion fruittól a mangón át az egyszerű erdei gyümölcsökig minden van. A jéggel majd valamit csinálnom kell, mert botrányos a minősége - amihez használják, ahhoz tökjó, de az elegánsabb italokhoz teljesen alkalmatlan, ha az ember profin akarja csinálni.

Megismerkedtem a Micros rendszerrel - a dolog nem teljesen új. Már az Okiban is volt érintőképernyős kassza, meg belső rendszer, simán jó volt... a Mavenben teljesen más rendszer volt, de ott el se magyarázták... öt perc alatt rájöttem, hogy működik, és nem volt gond. Itt kicsit bonyolultabb, mert ugye a rendszer egy egész hotelt kezel... de legalább kaptam időt rendesen, a végére már egész jól ment. Már csak az kell, hogy kényelmes is legyen.

Elég nagy rohanás volt, úgyhogy koktélokkal nem igazán foglalkoztam... de egyébként jól éreztem magam. A munkatársak rendesek, a csapat egész jól működik, a kisfőnök meg mint mondtam, nagyon jófej - nem lesz vele gáz. A régi fizetésem meg fogom kapni itt is (ahhoz képest hogy minimálbérrel vesznek fel mindenkit, egész szép eredmény), és ha a lenti bárban is kapok órákat, akkor simán fogok keresni eleget. A terveim is megvannak, hogy mit és hogy fogok tanulni. A főnököm nagyon béketűrő és tök laza, simán tolerálja, ha játszom az agyam, és gyakorlok, tanulgatok. A terv pedig a következő:

- Borokból alaposan ki tudom művelni magam, és végre be tudom foltozni ezt a hiányt. Terveim szerint mire tovább megyek, már a papírom is meglesz róla, és biztonsággal mozgok majd ezen a téren is. Még tanfolyamra is lesz pénzem... itt meg bőven foglalkozhatok is vele.
- További termékismeret, és néhány olyan dolog, ami eddig kimaradt az életemből - sörcsap, hordócsere, soda-gun, ilyesmik. Azok a dolgok, amiket elvileg már az előtt meg kellett volna tanulnom, hogy megcsináltam életem első Manhattenjét. 
- Az itteni koktélok igazából nem erőltetnek meg (ejtsd: egyszerűek, mint egy faék), úgyhogy tudok koncentrálni egy kicsit a halálpontos mérce nélküli töltésre, stílusra, ilyenekre. Sok helyen kérik, úgyhogy nem árt alaposan felkészülni rá. Emellett alkalmam lesz kreatívnak is lenni: a receptúrák itt irányelvek, azt csinálok az italokkal, amit akarok, amíg a vendég örül. A készletkezelés marha rugalmas.
- Customer service! Hogy kell bánni a vendégekkel. Ezt nagyon el fogom tanulni.
- Hogy kell rendet tartani. Úgy tűnik, ebben a bárban rajtam kívül erre senki sem képes, úgyhogy nekem kell aktivizálni magam. Nem fogom hagyni előző főnököm örökségét, a színvonalat csak felfelé hagyom menni. Kérdés, hogy csak én fogok-e rendet rakni, vagy a főnököt is meg tudom nevelni - majd szép lassan.
- A másik bárban játszhatom a baristát, szórakozhatok a kávékkal, és állítólag nagyon jól jattolnak odalenn. Mert azért végül mégiscsak pénzt kéne keresni, ugye.

És mindemellett meg kell őriznem az eddigi színvonalat. Ez egy nagyon jól hely arra, hogy büntetlenül befoltozzam a lyukakat, hiányosságokat, amit eddig nem sikerült... kíváncsi leszek, mi lesz a vége, és meddig fogom bírni ép ésszel. Alapvetően egyébként NAGYON laza, mindenki nyugodt, nem túl stresszes... kellemes hangulat van. Ha még fizetnek is érte, akkor teljesen jó. Ha meg lesz jobb, akkor majd lesz jobb. Az idő most nekem dolgozik... van itt bőven jó hely, ahová lehet majd menni később.

További tervek mára: anyával átsétálunk a szomszédba, megnézzük, mi van a folyó másik oldalán, aztán jövök haza tanulni egy kicsit. Akartam filozofálni is egy kicsit, ami által ez a bejegyzésem érthetőbb lett volna... de azt hiszem, ezt megejtem később. Mára ennyi voltam, azt hiszem. Bocsánat a sok szakmázásért, dehát imádom, nah. Sziasztok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése